A legnagyobbak között

A Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. 62 400 hektáron gazdálkodik, állami erdőterületeket kezel. A jelenlegi cégforma kialakulása számos jogelőd szervezet átalakulásával jött létre. Árbevételét tekintve hazánk legnagyobb erdőgazdasága vagyunk. A legjelentősebb, kialakult szervezettel rendelkező erdőgazdálkodók a II. világháború előtt a következők voltak: Esterházy Hitbizomány Uradalma: A XVIII. század közepén, Ugod és Gyulakeszi székhellyel már működött itt erdőgazdálkodó szervezet. A háború előtt a következő erdőgondnokságok kezelték az Uradalom erdeit: Ugod, Fenyőfő, Iharkút, Kup, Káptalanfa. Huszárokelőpusztán egy erdei vasútüzem is működött. Veszprémi Püspökség Uradalma: A XIX. századra tehető az uradalom szervezett működésének kialakulása. Erdőgondnokságok Sümegen, Nyirádon, Monostorapátiban és Farkasgyepűn működtek. Festetics Hitbizomány Uradalma: A XVIII. században indult meg az erdőgazdálkodó szervezet létrehozása. Keszthelyen kezdődött meg emellett hazánk első erdészeti-vadászati képzése a Georgikon falai között. Az uradalom mintegy ötvenezer hektár erdőt kezelt. A II. világháború után az erdők állami tulajdonba kerülésével állami erdőgazdálkodó szervezetek jöttek létre. Ezek néhány év alatt többször átalakultak, az ötvenes évek legelején öt erdőgazdaság tekinthető jogelődünknek: a Keszthelyi, a Balatonfüredi, a Devecseri, az Ugodi és a Zirci Állami Erdőgazdaság. A további átalakítások után az Ugodi és a Keszthelyi Állami Erdőgazdaság maradt meg a területen; az Ugodi Erdőgazdaság székhelye 1953-ban Pápára került és Magasbakonyi Állami Erdőgazdaság névvel működött tovább. A keszthelyi és az immár pápai (magasbakonyi) erdőgazdaságok, valamint a Budapesti Fűrész- Lemez- és Hordóipari Vállalat (FürLemHo) vinyei fűrészüzemének összevonásával jött létre Balaton-felvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (BEFAG) keszthelyi székhellyel 1970-ben. Ebben az időben a korábban szintén a FürLemHo-hoz tartozó tapolcai és franciavágási fűrészüzem már a jogelőd erdőgazdaságokhoz tartoztak. Az állami vállalat 1993-ban részvénytársasággá alakult, így jött létre a BEFAG Rt., a Bakonyerdő közvetlen jogelődje. A részvénytársaság 2001-ben változatlan szervezeti felépítés mellett Pápára tette át a székhelyét, egyúttal a cégnév Bakonyi Erdészeti és Faipari Részvénytársaságra változott. A jelenlegi nevet (röviden: Bakonyerdő.) 2003. július 24-től viseli. A gazdasági jogszabályok változásával 2005. november 21-től az Rt. társasági formája Zrt-re, azaz zártkörűen működő részvénytársaságra módosult. A kezelt erdőterületek nagysága érdemben a kárpótlási folyamat során változott csak, akkor alakult ki a jelenlegi 62 400 hektár. Ennek mintegy háromnegyed része Veszprém megyében, 15 százaléka Zala-, 9 százaléka Győr-Moson-Sopron megyében található.