A részvénytársaságunk 407980 hektár közigazgatási területen belül 62400 hektáron gazdálkodik, amelyből 59600 hektár az erdő. A Bakonyerdő Zrt. területe Nógrád és Zala után hazánk legerdősültebb tájai közé tartozik.
Erdeink nyolc erdőgazdasági tájon helyezkednek el, de területünk legnagyobb része a következő három erdőgazdasági tájba tartozik:
- Magas-Bakony (38 százalék)
- Bakonyalja (32 százalék)
- Északi Pannonhát (22 százalék)
Kis területen a Kis-Balaton és a Tapolcai Láp, valamint a Mezőföld erdőgazdasági tájak is érintettek.
Területünket délen a Balaton határolja. A Balaton 104,5 méteres tengerszint feletti magasságától egy kevéssé szabdalt parti sáv emelkedik ki délkeleti kitettséggel. Ezt északon völgyekkel erősen szabdalt peremhegyek zárják le. A déli oldalak szárazak, gyér állományokkal fedettek. Az északi oldalak üdék, az erdőtenyészet számára kedvezőek.
A Magas-Bakony erdősültebb területei tulajdonképpen fennsíknak tekinthetők, melyből kiemelkednek a magaslatok, az előhegyek és hegyhátak. Legmagasabb pontja a Kőris-hegy (704 méter).
A Balaton-felvidék és a Bakony az alapkőzet miatt egyaránt vízben szegény, a patakok vízellátása ingadozó. A Bakony legismertebb patakjai a Gerence és a Cuha, amelyek nyár végére elapadhatnak.
A gazdálkodási területünk nagyobb része (68 százaléka) dombvidék és hegyhát jellegű, a fennmaradó 32 százalék síkvidék. Ez utóbbiakat az Északi-, Déli Pannonhát, a Kemenesalja, a vas-zalai hegyhát, a Mezőföld és a Nagyberek-Kisbalaton erdőgazdasági tájakba tartozó erdők képviselik.
Erdőgazdálkodási szempontból Magyarországon négyféle klímáról beszélünk, melyek nevüket elsősorban az ott élő faállományok fő fajairól kapták. (Az erdészeti klímába sorolásnak alapja a júliusi napok 14 órakor mért relatív légnedvessége.). Területünkön a bükkös klíma 31-, a gyertyános-tölgyes klíma 43-, a cseres-kocsánytalan tölgyes klíma 26 százalékot képvisel. A most készülő klímamodellek azt tanúsítják, hogy régiónkban növekszik legjobban az évi átlagos középhőmérséklet, ezzel párhuzamosan csökken a csapadék. Ez alapján prognosztizálható a klímaeltolódás a cseres-kocsánytalan tölgyes klíma irányába, valamint itt is megjelenik az erdős-sztyepp klíma is, amely eddig nem volt jellemző.
Erdőségeink számára a talajviszonyok is meghatározóak. A legnagyobb arányt képviselő talajtípusaink: agyagbemosódásos barna erdőtalaj (25 százalék); rozsdabarna erdőtalaj (30 százalék); barnaföld (7 százalék); pszeudoglejes barna erdőtalaj (3 százalék); ranker talaj (5 százalék); rendzina (21 százalék); sziklás váztalaj (3 százalék); síkláp talaj (1 százalék).
A Bakonyerdő faállományának területi öszszetétele: tölgy 18-; cser 25-; bükk 19-; gyertyán 10-; akác 5-; fenyő 12-; egyéb 11 százalék.
A Keszthelyi-hegységben 2011 óta tartó szárazság, valamint a következményeként fellépő gombafertőzés és a szú okozta károk miatt összesen mintegy 150-160 ezer köbméter fát kellett teljesen kivágni. Ezek zöme az utóbbi száz évben telepített fenyvesek, de jelentős mennyiségu (50-60 ezer köbméter) a cser és bükk. A kiszáradás mintegy 4000 hektárra terjedt ki. A területen a korábbinál természetesebb élőhelyet kívánunk kialakítani. A kivágott fák helyét molyhos tölgy, virágos kőris, valamin cser foglalja el, de nagy mennyiségben telepítünk szárazságturő cserjefajokat is. Lesznek olyan területeink, ahol a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság irányelveinek megfelelően nyílt és zárt sziklagyepeket alakítunk ki, ezek nagysága meghaladja a tíz hektárt.
Oldalak
