Devecseri Erdészet

Az Erdészet nagyobb erdőtömbjei jól kezelt nagybirtokok voltak. A kolontári erdő nyugati fele, a Pápa- Devecser- Ugod-i gróf Eszterházy Hitbizományi Uradalom, a káptalanfai és devecseri erdők a galánthai és fraknói Eszterházy család birtokában voltak. A Királyi Közalapítványi Erdőgondnokság kezelésében volt a somlóvásárhelyi és ajka- beréndi tömb. A felsőnyirádi erdő és a kolontári tömb keleti felét a Veszprémi Püspökség, a tüskevári erdőt a Győri Püspökség kezelte. A Zalaerdődi tömb az Állami Kincstár kezelésében volt. A Somló-hegy, a Somló vára kezdetben királyi uradalom volt, több gazdacsere után az utolsó tulajdonos a már említett Erdődy család volt. A kisebb erdőterületek- Apácatorna, Somlószőlős, stb. középbirtokosok kezén voltak.

Erdőgazdaságilag az Észak- Pannonhát 46/A  Déli kavicsos homokhát tájrészletbe esik, kivétel a Somló, amely a Magas-Bakonyi tájrészletbe sorolható. Éghajlatára 85%-ban a gyertyános-tölgyes klíma, 15%-ban a cseres klíma jellemző. Az erdő legnagyobb részén a rozsdabarna erdőtalajok a jellemzőek, de jelentős még a pszeudoglejes barna erdőtalajok előfordulása is.
Faállomány típusok közül legjelentősebbek a cseresek (35%) és a kocsányos tölgyesek (27%). Örvendetesen a gyertyános tölgyesek is komoly területi aránnyal vannak jelen (15%). Említést érdemelnek az akácos (6%) és az erdei fenyves állományok (9%). A korosztály megoszlás viszonylag kiegyenlített, a 80 év feletti korosztályok csökkenő értékei a kocsányostölgy melletti cser elegyet jelentik. A gyertyán 60-70 év korosztály magasan kiugró terület adatai a közelgő átalakítási gondokat vetítik előre. Fatermelési rendeltetésű erdőkben a faállományok túlnyomó többsége a jó fatermőképességű csoportba tartozik, mindössze 3%-a a gyengébe.

Tarvágást csak egészségi állapotuk miatt, természetes felújításra alkalmatlan kis területű kocsányos tölgyesekben, valamint az akácos és fenyves erdőrészletekben végezhetünk. Más esetekben az erdőállomány-gazdálkodási terv fokozatos felújítást ír elő, amely nemcsak egyenletes bontáson alapuló ernyős módszerrel, hanem sávos felújító vágással is elvégezhető. A fokozatos felújítást követő erdősítési tervezés elsősorban a természetes folyamatokra épít, de a gyakorlatban jelentős szerepe van a mesterséges kiegészítésnek. Erre a ritka és csak gyenge vagy közepes magtermések, illetve a jelentős vadlétszám miatt van szükség. Sajnálatos módon az erdősítés jelenleg egyik elengedhetetlen feltétele a kerítésépítés, mely számottevően növeli a költségeket. Az erdőfelújítási munkák során nagy jelentőséget tulajdonítunk az elegyes állományok kialakítására. Az elegyek elhelyezésekor azonban körültekintően, az eltérő termőhelyi fokokat figyelembe véve kell eljárni. A második szint kialakítására alkalmas fafajokat már a felújítások alkalmával biztosítani kell.

Az erdősítésekhez szükséges csemete jelentős részét a nyírlaki és a sárosfői hidegágyas (perlites) csemetekertünkben állítjuk elő. A csemete szakszerű tárolására alkalmas hűtőházzal rendelkezünk. Az évente belépő aktuális kötelezettség, és az elvégzett első kivitel összhangban van. A befejezett erdősítésként történő átadás az elvárásnak megfelelően alakul, következésképpen 50-55 ha körül évente. Hátralékunk nincs. Éves fakitermelési feladatunk 43000 nettó m3.

A fűrészipari alapanyag 60%-a Franciavágásra kerül feldolgozásra, a fennmaradó mennyiségből a legértékesebbet - a Fahasználati , termelési és kereskedelmi osztály szervezésében, a többit saját hatáskörben értékesítjük.

Az Erdészet jelenetős mennyiségű tüzifát szállít az Ajkai Erőműbe, bioenergetikai felhasználás céljából. A fakitermelést 100%-ban vállalkozók végzik. A szállítást 80%-ban az Erdészet saját gépparkja végzi.

Erdészetünk gépparkja a 80-as években nagyságrendekkel nagyobb volt (saját termelések nagysága a mainak duplája volt, bruttó 65000 m3- és 30000 m3 társerdészeti aprítás), ehhez egy korszerű műhelycsarnok épült. Bár a saját géppark a vállalkozás térnyerésével, az apríték termelés és a saját termelés csökkenésével párhuzamosan leépült, a műhely elhelyezkedésénél és adottságainál fogva alkalmas a társegységek nagyobb javítási és karbantartási feladatainak elvégzéséhez.

Az Erdőgazdaságon belül a legnagyobb üzemi vadászterülettel (12500ha), ennek megfelelően a legnagyobb kilövési tervvel rendelkezünk. Gímszarvas, dám, őz és vaddisznó egyaránt előfordul a területen. A trófeás vad közül kiemelkedően jó minőségűek dám bikáink. Gímbikáink a bakonyiaknál némileg erősebbek. A trófeás vad 93%-át fizető vendégvadászok ejtik el. Vendégeinket a Sárosfői vadászház kényelmes 7 szobája várja, a kellemes környezet jó kikapcsolódást nyújt.

A vadászterületen belül nagy a művelt mezőgazdasági terület, így sajnos jelentős mennyiségű vadkárt kell elviselnünk. Erdészetünk sajátos ágazata a halászat. Az 1907-es évben gróf Eszterházy Ferenc által épített tórendszerünk elöregedett volta miatt nehezen működtethető eredményesen. A tavak és az azt övező nádasok és erdőtagok 1992 óta természeti értékük miatt szigorúan védett területek. A tavakban nevelt halfajták: harcsa, ponty, amúr, kárász, compó. A 90-es évek elejétől a tavak melletti telelőkben pisztrángtenyésztéssel is foglalkozunk. Nagy gondot okoz ezen ágazatunkban a Kígyós patak hirtelen kiszáradása.

Kiemelkedő feladatunk az erdő közjóléti szolgáltatás színvonalának emelése. Megépült Sárosfőn az alkotóház, melynek ez lenne a legfőbb feladata.

Elérhetőség:
Devecseri Erdészet
H-8460 Devecser, Pápai út 23/1.
Tel.: +36 88/512-500
Fax: +36 88/512-512
E-mail: devecser@bakonyerdo.hu
Erdészet igazgató: Nagy Gergely
mobil: +36 30/385-4982