Dr. Majer Antal professzora emlékeztek a Forrasztókői egzótásban
Örvendj az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van.
Száz éve született Majer Antal erdőmérnök, aki a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen az erdőműveléstan egyetemi tanáraként oktatta a jövő generációit. Emellett erdőesztétikával is foglalkozott, hogy tanítványai lelkébe is beleplántálja az erdőkbeli számlálhatatlan szépség tiszteletét és szeretetét. Ebből az alkalomból kívánt emléke elött tisztelegni a Bakonyerdő Zrt. 2020. október 16.-án megrendezésre kerülő Emléknapon.
Az Emléknapon Varga László vezérigazgató úr köszöntötte a megjelenteket, akinek szavait idézve - Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy tisztelettel köszöntelek benneteket. Azért nem mondom, hogy "kedves vendégek", hiszen azt gondolom, hogy ilyen magas szintű szakmai rendezvényre nem vendégek jönnek, hanem elsősorban olyan munkatársak, akiket érdekel ez a szakma és szeretnének megemlékezni dr. Majer Antalról.
A köszöntést követően a Forrasztókői egzótakert bemutatása során elmondta, hogy az 1950-es évek közepén az ERTI egyik fő kutatási témája volt az egzóták meghonosítása hazánk területén. Ennek során az egzótafajok klímaállóságának vizsgálata céljából számos növényfajt gyűjtöttek össze arborétumainkban. A meghonosítás következő lépcsője a kísérleti egzótatelepek- egzótakertek létesítése volt, melynek során már csak az erdészeti szempontból jelentőséggel bíró fajok telepítését tervezték, de esztétikai megfontolásból számításba jöhetett néhány dekoratív faj is.
Általános irányelv volt, hogy a telepítéseknek erdőjelleget adjanak, ezért nem szórt elegyben, hanem kisebb-nagyobb foltokban végezték a telepítést. Az ország számos területén létesültek akkor a legkülönfélébb termőhelyi adottságok mellett kísérleti egzótatelepítések.
Erre az időszakra nyúlik vissza az ugodi Forrasztókői egzótakert története is.
A telepítés 1954 -től kezdődött Majer Antal erdőmérnök irányításával, aki akkor az ERTI Ugodi Kísérleti Állomásának vezetője volt. Rajta kívül Márkus László és a volt Ugodi Erdészet szakemberei, Weibl Elemér erdészetvezető, Berger György erdőművelési műszaki vezető, Csombó György kerületvezető erdész tettek sokat a kert létrehozásáért.
Majer Antal nyugdíjas éveiben is szívesen látogatta a kertet. Végső búcsút 1992-ben tett látogatásakor vett tőle. Utolsó látogatásának emlékét kedvelt kilátóján, a kert legmagasabb pontján elhelyezkedő kilátóponton lévő forrasztókőn elhelyezett emléktábla őrzi.
Dr. Lakatos Ferenc a Soproni Egyetem Erdővédelmi és Erdőművelési tanszékének igazgatója részletesen ismertette Majer Antal professzor munkásságát és életútját, hogy mi mindent tett le arra a képzeletbeli asztalra. Professzor dr. Majer Antal egyrészt, mint gyakorlati szakember, másrészt mint tudós kutató, harmadrészt pedig mint ragyogó oktató tette le a névjegyét az erdésze szakma különböző területein. Iskolateremtő egyéniség és szenvedélyes kutató, oktató volt. Meggyőződése volt, hogy a szakmai gyakorlati és tudományos tevékenységet nem lehet szétválasztani. A gyakorlati problémákat mindig tudományos alapossággal igyekezett megoldani. Ugyanakkor tudományos téziseit szigorúan gyakorlati tapasztalatokra építette. Szerinte két szép, felemelő hivatás van az életben: az emberek és az erdő nevelése. Számára mindkettő megadatott. Előadásaiból sugárzott az erdő és a természet szeretete.
Török András (a korábbi Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatóságának egykori munkatársa) baráti ismerőként, közösen átélt találkozókra, beszélgetésekre emlékezett köszöntőjében. Melyek közül az egyik - Varga Domokos Erdő és lélek című írásának egyik mondata jutott eszembe. Rang vagy képzettség mit sem számít. Mérnök-e valaki, technikus-e, vagy egyéb erdész. Aki itt nem tud egyszerűen emberré válni, az erdő fogékony fiává, az barbár idegen ebben a birodalomban. Beszélgetésüket hallgatva jöttem rá a professzor úr különös egyéniségének egyik titkára is, amit röviden így lehetne megfogalmazni. Mindenkit tanítani és mindenkitől tanulni. Kivételes adottságai mellett talán ennek az olthatatlan, mindenkit kikérdezni vágyó tudás szomjának is köszönhette páratlan erdőismeretét.
Visszaemlékezve, felejthetetlen, szuggesztív hangvételű előadásaira, bennem mindig azt az érzést keltette, hogy ő az, aki mindent tud az erdőről, erről a csodálatos, misztikus világról.
A köszöntő beszédek elhangzása után Dr. Bidló András és dr. Lakatos Ferenc megkoszorúzta Majer Antal emléktábláját, majd Varga László és Török András szintén koszorút helyezett el az emléktáblánál.
Varga László vezérigazgató felolvasta a tábla közelében lévő emlékkő feliratát: Az egzótás létrehozásában Majer Antal segítségére voltak: Berger György erdész műszaki vezető, Csombó György erdész, Gombai Ferenc ERTI munkatárs, dr. Márkus László erdőmérnök és Weibl Elemér erdészetvezető.
Ezek után Bácskai Péter a Hajagi Természetvédő és Szabadidő Egyesület elnöke) is megkoszorúzta az emléktáblát.
Az Erdész himnusz közös eléneklése után Emlékfák elültetésére került sor Dr. Bidló András és Dr. Lakatos Ferenc egy erdeifenyő csemetét, míg Varga László és Török András egy tiszafa fácska elültetésével gazdagította a kert gyűjteményét.
A megemlékezés zárásaként rövid séta következett az egzótakertbe, illetve fel Forrasztókőhöz, a kilátóponthoz.
Kategória:
