Az Erdészet nagyobb erdőtömbjei jól kezelt nagybirtokok voltak. A kolontári erdő nyugati fele, a Pápa- Devecser- Ugod-i gróf Eszterházy Hitbizományi Uradalom, a káptalanfai és devecseri erdők a galánthai és fraknói Eszterházy család birtokában voltak. A Királyi Közalapítványi Erdőgondnokság kezelésében volt a somlóvásárhelyi és ajka- beréndi tömb. A felsőnyirádi erdő és a kolontári tömb keleti felét a Veszprémi Püspökség, a tüskevári erdőt a Győri Püspökség kezelte. A Zalaerdődi tömb az Állami Kincstár kezelésében volt. A Somló-hegy, a Somló vára kezdetben királyi uradalom volt, több gazdacsere után az utolsó tulajdonos a már említett Erdődy család volt. A kisebb erdőterületek- Apácatorna, Somlószőlős, stb. középbirtokosok kezén voltak.
Erdőgazdaságilag az Észak- Pannonhát 46/A Déli kavicsos homokhát tájrészletbe esik, kivétel a Somló, amely a Magas-Bakonyi tájrészletbe sorolható. Éghajlatára 85%-ban a gyertyános-tölgyes klíma, 15%-ban a cseres klíma jellemző. Az erdő legnagyobb részén a rozsdabarna erdőtalajok a jellemzőek, de jelentős még a pszeudoglejes barna erdőtalajok előfordulása is.
Faállomány típusok közül legjelentősebbek a cseresek (35%) és a kocsányos tölgyesek (27%). Örvendetesen a gyertyános tölgyesek is komoly területi aránnyal vannak jelen (15%). Említést érdemelnek az akácos (6%) és az erdei fenyves állományok (9%). A korosztály megoszlás viszonylag kiegyenlített, a 80 év feletti korosztályok csökkenő értékei a kocsányostölgy melletti cser elegyet jelentik. A gyertyán 60-70 év korosztály magasan kiugró terület adatai a közelgő átalakítási gondokat vetítik előre. Fatermelési rendeltetésű erdőkben a faállományok túlnyomó többsége a jó fatermőképességű csoportba tartozik, mindössze 3%-a a gyengébe.
Tarvágást csak egészségi állapotuk miatt, természetes felújításra alkalmatlan kis területű kocsányos tölgyesekben, valamint az akácos és fenyves erdőrészletekben végezhetünk. Más esetekben az erdőállomány-gazdálkodási terv fokozatos felújítást ír elő, amely nemcsak egyenletes bontáson alapuló ernyős módszerrel, hanem sávos felújító vágással is elvégezhető. A fokozatos felújítást követő erdősítési tervezés elsősorban a természetes folyamatokra épít, de a gyakorlatban jelentős szerepe van a mesterséges kiegészítésnek. Erre a ritka és csak gyenge vagy közepes magtermések, illetve a jelentős vadlétszám miatt van szükség. Sajnálatos módon az erdősítés jelenleg egyik elengedhetetlen feltétele a kerítésépítés, mely számottevően növeli a költségeket. Az erdőfelújítási munkák során nagy jelentőséget tulajdonítunk az elegyes állományok kialakítására. Az elegyek elhelyezésekor azonban körültekintően, az eltérő termőhelyi fokokat figyelembe véve kell eljárni. A második szint kialakítására alkalmas fafajokat már a felújítások alkalmával biztosítani kell.
Az erdősítésekhez szükséges csemete jelentős részét a nyírlaki és a sárosfői hidegágyas (perlites) csemetekertünkben állítjuk elő. A csemete szakszerű tárolására alkalmas hűtőházzal rendelkezünk. Az évente belépő aktuális kötelezettség, és az elvégzett első kivitel összhangban van. A befejezett erdősítésként történő átadás az elvárásnak megfelelően alakul, következésképpen 50-55 ha körül évente. Hátralékunk nincs. Éves fakitermelési feladatunk 43000 nettó m3.
A fűrészipari alapanyag 60%-a Franciavágásra kerül feldolgozásra, a fennmaradó mennyiségből a legértékesebbet - a Fahasználati , termelési és kereskedelmi osztály szervezésében, a többit saját hatáskörben értékesítjük.
Az Erdészet jelenetős mennyiségű tüzifát szállít az Ajkai Erőműbe, bioenergetikai felhasználás céljából. A fakitermelést 100%-ban vállalkozók végzik. A szállítást 80%-ban az Erdészet saját gépparkja végzi.
Erdészetünk gépparkja a 80-as években nagyságrendekkel nagyobb volt (saját termelések nagysága a mainak duplája volt, bruttó 65000 m3- és 30000 m3 társerdészeti aprítás), ehhez egy korszerű műhelycsarnok épült. Bár a saját géppark a vállalkozás térnyerésével, az apríték termelés és a saját termelés csökkenésével párhuzamosan leépült, a műhely elhelyezkedésénél és adottságainál fogva alkalmas a társegységek nagyobb javítási és karbantartási feladatainak elvégzéséhez.
Az Erdőgazdaságon belül a legnagyobb üzemi vadászterülettel (12500ha), ennek megfelelően a legnagyobb kilövési tervvel rendelkezünk. Gímszarvas, dám, őz és vaddisznó egyaránt előfordul a területen. A trófeás vad közül kiemelkedően jó minőségűek dám bikáink. Gímbikáink a bakonyiaknál némileg erősebbek. A trófeás vad 93%-át fizető vendégvadászok ejtik el. Vendégeinket a Sárosfői vadászház kényelmes 7 szobája várja, a kellemes környezet jó kikapcsolódást nyújt.
A vadászterületen belül nagy a művelt mezőgazdasági terület, így sajnos jelentős mennyiségű vadkárt kell elviselnünk. Erdészetünk sajátos ágazata a halászat. Az 1907-es évben gróf Eszterházy Ferenc által épített tórendszerünk elöregedett volta miatt nehezen működtethető eredményesen. A tavak és az azt övező nádasok és erdőtagok 1992 óta természeti értékük miatt szigorúan védett területek. A tavakban nevelt halfajták: harcsa, ponty, amúr, kárász, compó. A 90-es évek elejétől a tavak melletti telelőkben pisztrángtenyésztéssel is foglalkozunk. Nagy gondot okoz ezen ágazatunkban a Kígyós patak hirtelen kiszáradása.
Kiemelkedő feladatunk az erdő közjóléti szolgáltatás színvonalának emelése. Megépült Sárosfőn az alkotóház, melynek ez lenne a legfőbb feladata.
Elérhetőség:
Devecseri Erdészet
H-8460 Devecser, Pápai út 23/1.
Tel.: +36 88/512-500
Fax: +36 88/512-512
E-mail: devecser@bakonyerdo.hu
Erdészet igazgató: Nagy Gergely
mobil: +36 30/385-4982
Erdészeti térkép:
Gazdálkodás, Érdekességek DevecserenHírek
A Bakonyerdő Zrt. kezelésében lévő hegyvidéki erdőkben az elmúlt napok havazása koronatöréseket okozott,
az erdei utak, turistautak nehezen járhatóak, balesetveszélyesek lehetnek.Az idei tél rendkívüli hideg időjárásának következtében január hónapban jelentősen megnövekedett hazánkban a tűzifa kereslet.
A Bakonyerdő Zrt. Devecseri, Bakonyszentlászlói és Farkasgyepűi Erdészeteinek vadgazdálkodási területén 2016. október 24-től
10% kedvezménytbiztosítunk selejt dámbika vadászatra.