Erdőgazdálkodás

A részvénytársaságunk 407980 hektár közigazgatási területen belül 62400 hektáron gazdálkodik, amelyből 59600 hektár az erdő. A Bakonyerdő Zrt. területe Nógrád és Zala után hazánk legerdősültebb tájai közé tartozik.
Erdeink nyolc erdőgazdasági tájon helyezkednek el, de területünk legnagyobb része a következő három erdőgazdasági tájba tartozik:

  • Magas-Bakony (38 százalék)
  • Bakonyalja (32 százalék)
  • Északi Pannonhát (22 százalék)

Kis területen a Kis-Balaton és a Tapolcai Láp, valamint a Mezőföld erdőgazdasági tájak is érintettek.
Területünket délen a Balaton határolja. A Balaton 104,5 méteres tengerszint feletti magasságától egy kevéssé szabdalt parti sáv emelkedik ki délkeleti kitettséggel. Ezt északon völgyekkel erősen szabdalt peremhegyek zárják le. A déli oldalak szárazak, gyér állományokkal fedettek. Az északi oldalak üdék, az erdőtenyészet számára kedvezőek.
A Magas-Bakony erdősültebb területei tulajdonképpen fennsíknak tekinthetők, melyből kiemelkednek a magaslatok, az előhegyek és hegyhátak. Legmagasabb pontja a Kőris-hegy (704 méter).
A Balaton-felvidék és a Bakony az alapkőzet miatt egyaránt vízben szegény, a patakok vízellátása ingadozó. A Bakony legismertebb patakjai a Gerence és a Cuha, amelyek nyár végére elapadhatnak.
A gazdálkodási területünk nagyobb része (68 százaléka) dombvidék és hegyhát jellegű, a fennmaradó 32 százalék síkvidék. Ez utóbbiakat az Északi-, Déli Pannonhát, a Kemenesalja, a vas-zalai hegyhát, a Mezőföld és a Nagyberek-Kisbalaton erdőgazdasági tájakba tartozó erdők képviselik.
Erdőgazdálkodási szempontból Magyarországon négyféle klímáról beszélünk, melyek nevüket elsősorban az ott élő faállományok fő fajairól kapták. (Az erdészeti klímába sorolásnak alapja a júliusi napok 14 órakor mért relatív légnedvessége.). Területünkön a bükkös klíma 31-, a gyertyános-tölgyes klíma 43-, a cseres-kocsánytalan tölgyes klíma 26 százalékot képvisel. A most készülő klímamodellek azt tanúsítják, hogy régiónkban növekszik legjobban az évi átlagos középhőmérséklet, ezzel párhuzamosan csökken a csapadék. Ez alapján prognosztizálható a klímaeltolódás a cseres-kocsánytalan tölgyes klíma irányába, valamint itt is megjelenik az erdős-sztyepp klíma is, amely eddig nem volt jellemző.
Erdőségeink számára a talajviszonyok is meghatározóak. A legnagyobb arányt képviselő talajtípusaink: agyagbemosódásos barna erdőtalaj (25 százalék); rozsdabarna erdőtalaj (30 százalék); barnaföld (7 százalék); pszeudoglejes barna erdőtalaj (3 százalék); ranker talaj (5 százalék); rendzina (21 százalék); sziklás váztalaj (3 százalék); síkláp talaj (1 százalék).
A Bakonyerdő faállományának területi öszszetétele: tölgy 18-; cser 25-; bükk 19-; gyertyán 10-; akác 5-; fenyő 12-; egyéb 11 százalék.
A Keszthelyi-hegységben 2011 óta tartó szárazság, valamint a következményeként fellépő gombafertőzés és a szú okozta károk miatt összesen mintegy 150-160 ezer köbméter fát kellett teljesen kivágni. Ezek zöme az utóbbi száz évben telepített fenyvesek, de jelentős mennyiségu (50-60 ezer köbméter) a cser és bükk. A kiszáradás mintegy 4000 hektárra terjedt ki. A területen a korábbinál természetesebb élőhelyet kívánunk kialakítani. A kivágott fák helyét molyhos tölgy, virágos kőris, valamin cser foglalja el, de nagy mennyiségben telepítünk szárazságturő cserjefajokat is. Lesznek olyan területeink, ahol a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság irányelveinek megfelelően nyílt és zárt sziklagyepeket alakítunk ki, ezek nagysága meghaladja a tíz hektárt.

Tűzifa

A magyar erdők fenntartható kezelés mellett elegendő tűzifát tudnak biztosítani az ország számára. Az állami erdőgazdaságok a kormány döntése alapján elkészítik az intézkedési tervet, amely részletesen tartalmazza a meghirdetett tűzifaprogram lebonyolításának menetét. Ennek keretében a lakosság maximált áron vásárolhat háztartásonként 10 köbméter tűzifát az erdőgazdaságoktól.

A legnagyobbak között

A Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. 62 400 hektáron gazdálkodik, állami erdőterületeket kezel. A jelenlegi cégforma kialakulása számos jogelőd szervezet átalakulásával jött létre. Árbevételét tekintve hazánk legnagyobb erdőgazdasága vagyunk. A legjelentősebb, kialakult szervezettel rendelkező erdőgazdálkodók a II. világháború előtt a következők voltak: Esterházy Hitbizomány Uradalma: A XVIII. század közepén, Ugod és Gyulakeszi székhellyel már működött itt erdőgazdálkodó szervezet.

Gyarapodó erdőterületek

Az erdőgazdálkodás különleges ismertetőjegye, hogy a természetben és a természetért dolgozik. Az erdei ökoszisztémák stabilitását és természetvédelmi értékét többek között alapvetően meghatározza a biológiai sokféleség. Meghatározó cél ezért annak természetközeli erdőművelési módszerekkel történő megőrzése vagy növelése (a termőhelynek megfelelő őshonos elegyfajok bevitele helyi származású szaporítóanyaggal való pótlással, kiszáradt és túlkoros egyedek visszahagyása, cserjeszint védelme, gallyanyag visszahagyása és a többi).

Pages

Subscribe to RSS - Erdőgazdálkodás

Mi a véleménye az erdőről,
erdőgazdálkodásról?

Részletek itt

Felelősségteljes erdőgazdálkodás

Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesítjük aktuális akcióinkról, eseményeinkről ...