A Bakonyerdő Zrt. 62.000 hektáron gazdálkodik. A Bakonyaljától, a Bakonyon és a Balaton-felvidéken át egészen a Keszthelyi-hegységig elnyúló területen működő hét erdészet közül,

a Balatonfüredi Erdészet, mintegy 11.500 hektáron gazdálkodik, 29 település érintésével.

A Balatonfüredi Erdészetnél a Balatonfüred közigazgatási területén vagyonkezelt erdőink területe 713 hektár, melynek része a Koloska-völgy közelében található erdőterület is, ahol az erdők 60%-át vágásos üzemmódban kezelik.

Folyamatosan nő, és már eléri a 20%-ot az örökerdő

üzemmód aránya, illetve 20%-a fakitermeléssel nem érintett.

Erdőgazdaságunk munkatársai jelenleg is vizsgálják a területen található erdőállományokat,

hogy az elkövetkezendő időszakban tovább növelhessük az örökerdők arányát a Balaton-felvidéki erdőterületeken.

Az erdőket féltő civilek egy csoportja kereste meg Erdőgazdaságunkat a Balatonfüredi erdőkkel kapcsolatban. A Balatonfüredi Erdőért Facebook csoport képviselőivel Erdőgazdaságunk az elmúlt időszakban több alkalommal is egyeztetett. 2021. tavaszán terepi bejárásra került sor, ahol jelen volt a csoport képviselőin kívül

Dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország erdőprogramjának vezetője is. A Balatonfüredi erdőkben tett séta és párbeszéd során az a megállapítás született, hogy az erdőkezelés jogszerű, az erdőállományok jelenlegi adottságainak megfelelő, sőt az erdőkezelés üzemmódjainak területi arányai az átlagosnál kedvezőbbek a természeti értékek megóvása szempontjából.

A többszöri tájékoztatás után sajnálattal vettük tudomásul, hogy a szakmai munkánkat részletező, tényeken alapuló válaszaink nem találnak táptalajra az érintett környezetvédelmi csoportnál.

A Balatonfüredi Erdészetnél az erdők megújítása során a természetes folyamatokra, a természetes újulatra

magról önállóan kelt csemeték

alapozott fokozatos felújítást, alkalmazunk. A tarvágás és a fokozatos felújító vágás közötti lényeges különbség, hogy az utóbbinál az erdő megújulását biztosító fiatal fák már a kitermeléskor jelen vannak, az az nem kell mesterségesen újraerdősíteni a területet. A tarvágás esetében utólag kell gondoskodni az erdő mesterséges megújításáról. A Koloska-völgy közelében található erdőterületen nincs tarvágás.

A magyar erdőgazdálkodás száz év alatt 11 százalékról 22 százalékra növelte hazánk erdővel borított területeinek arányát.

Ez a változó történelmi korszakokat átívelő eredmény nem valósulhatott volna meg a magyar erdészek erdők és természeti értékek iránti mély elkötelezettsége, felelősségvállalása és szakmai felkészültsége nélkül. Ezekre az értékekre és eredményekre a jelenlegi helyzetben is támaszkodhat a magyar társadalom és minden, az erdők és fák sorsáért aggódó ember: az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát hosszú távon közös társadalmi érdekünk fenntartani, hiszen az erdő szolgáltatásaira nemcsak jövőre, hanem 50-100-200 év múlva is számítunk. És nem csak a faanyagra, hanem a klímavédelmi, vízvédelmi, természetvédelmi és egészségvédelmi szolgáltatásokra is.